Ragasztókról mindenkinek

Sokszor és sokan kérdezik, hogy mégis hogyan lehet a legjobb hatásfokkal felapplikálni a ragasztószalagokat. Ez az útmutató nekik segít.     1. Felület előkészítése A szennyeződéstől függően izopropil alkohollal, és csiszolással kiegészítve, ha a felület megkívánja. Izopropil alkohol alkalmazása -         Papír kéztörlőre öntve, a tisztítandó anyagot törüljük le. Nagyon fontos, hogy mindig egy irányba történjen a törlés – NE DÖRZSÖLJÜK! - ebben az esetben a szennyeződés visszakerülhet a felületre. -         A tisztítást addig végezzük, amíg a papíron már nem tapasztalható szennyezőanyag. Izopropil + csiszolás alkalmazása -         A csiszolással egybekötött felülettisztításhoz a 3M 7446 vagy 7448 Scoth Brite anyagot ajánljuk. A csiszolást kézzel, körkörös mozdulatokkal tegyük meg, minimális nyomóerő alkalmazásával. -         A felülettisztítási sorrendet az alábbiak szerint végezzük: Izopropil alkohollal tisztítás – Csiszolás – Izopropil alkohollal t

A ragasztó olyan termék, amire mindenkinek szüksége van, az egészen fiataloktól az idősekig. Kortól és életszakasztól függetlenül - a pelenkától a protézis ragasztóig - használnak az emberek ragasztót. Szigorúan véve, ez még a születés előtt elkezdődik. Természetesen a babák nem ülnek az anyaméhben egy mini ragasztó stifttel a kezükben, azonban számos orvosi eszköz ragasztva van. Ezen eszközök nélkül nem lenne szűrés, nincs ultrahang kép, és természetesen, a szülők nem tudják meg, hogy fiúra vagy kislányra számítsanak. Miután a baba meglátta a napvilágot, a ragasztók valóban nélkülözhetetlenné válnak, kezdve az eldobható pelenkától egészen a popsitörlőig. És ez így megy az óvodától az iskolán át minden életkorban. Ragasztót használnak – igaz oldószer menteset - a kisgyermek első kézműves próbálkozásánál, azoknál a szeretettel készített képeknél, melyeket karácsonyra, húsvétra és a születésnapokra kapnak a szülők és nagyszülők. Hasonlóképpen: a babaházak, a játékautók, a hintalovak is

A ragasztást, mint kötéstechnikai alkalmazást sokan kétkedve fogadják, és nem hisznek a technológia megbízhatóságában. A kétkedők egy közös okra szoktak hivatkozni, amikor elutasítják a ragasztást, mint kötéstechnikát: „- nem látható, hogy mivel rögzítették...” Ez az észrevétel teljesen helytálló, a bizonyosság érzete amely a látható kötéseknél, (hegesztés, csavarozás, szegecselés, tűzés, stb...) azonnal szembeötlik, a ragasztásnál csak a tesztelések után alakul ki. Egy azonban biztosan kijelenthető, aki megtalálja a számára legmegfelelőbb ragasztási eljárást - amely kiváltja a megszokott kötéseket – nem tér vissza az eredetileg alkalmazott technikához. Ahhoz, hogy szembe tudjuk állítani a többféle kötéstechnikát, pár szót kell ejteni a hagyományos rögzítésekről. A kötéstechnika legismertebb fajtái a  c savarkötés a   h egesztés, a s zegecselés,   e gyéb (tűzés, varrás, stb), r agasztás. A csavarkötés a legelterjedtebb rögzítéstechnikai elem. Szinte bármilyen anyag rögzítésénél has